Az ó-egyiptomi kultúra mély gyökerei egy különös világot alapoznak, amely elsőre az európai gondolkodástól, kultúrától, életviteltől annyira idegen, hogy érthetetlen.

A korabeli isteneik sokféle követelménye, a fáraók istenektől származtatása, az életnek olyan tartalma, amelyben folyamatosan készülni kell a túlvilágra, a köré kapcsolódó művészeti alkotások mind azt bizonyítják, hogy egyedi kultúráról van szó.

Ettől csodálatos, ettől érdekes, ezért loholunk múzeumról múzeumra, régészeti területekre, és nem kell keresgélnünk, szinte az egész ország egy nagy múzeum. Talán a homok konzerváló hatása, talán a kincsek féltő őrzése, talán a pusztító háborúk ritkasága teszi, de nem csak a fáraók emlékeit, hanem a középkori, újkori életformák emlékeit is nagyon jó állapotban találjuk.

Az iszlám vallás és kultúra már napjainkig nyúlik, ezt színesítik a koptok hitvilága, a sivatagban élő beduin és berber törzsek sajátos életszemlélete.

Mivel az idegenforgalom kiemelt bevételi forrása az egyiptomi államnak, ezért nagyon igyekeznek mindent megadni a turistának szervezett, elérhető formában.

Ha ennél is többre vágyunk, egyszerűen csak meg kell fizetni, eljuthatunk a piramisok belsejébe, kiruccanhatunk az oázisokba, beduin népszokásokat tanulmányozni, fényképezhetünk a mecsetekben, csodálhatjuk a hastáncot lejtő keleti szépségeket.

Az iszlám vallás a mindennapok életét is vezérli. Az öt kötelező imát bárhol és bármikor elvégzik, ezért ne csodálkozzunk az utcán imádkozókon. A mecsetek környékén is imádkoznak istentiszteletkor, nem férnek be. Ramadán idején egy hónapon keresztül böjtölnek, ettől ilyenkor kissé feszültebbek, vagy csökken a munkába fektetett energiájuk. A böjt csak nappalra vonatkozik, az esthajnalcsillag megjelenésekor mindenki elfogyasztja "reggelijét", legyen az buszvezető, rendőr vagy boltos.

Az iszlám szigorú elvei miatt néhány ember nem kedveli annyira, ha fényképezik őket vagy feleségüket, vagy gyermeküket. Igazán vidámak a Bajramok (böjtöt követő vígasságok) alatt lesznek.

Dél felé haladva a népek egyszerűbbek, puritánok és vadak.

 

 

Minden péntek szünnap, mint nálunk a vasárnap. Ilyenkor a hivatalok és néhány üzlet és bank zárva tart.

 

Újév Január 1

 

Ramadán, az iszlám naptár 9. hava, a böjt hónapja

Az iszlámban az ünneplés Allah szolgálatáról szól, nem öncélú mulatozás. Ramadán, az egy hónapos böjt idején számos tilalom lép életbe, kifejezve a test és a lelek feletti kontrollt.

A Ramadan időpontja: az iszlám kalendárium a Hold járása alapján számítja a napokat, naptáruk évközben is átalakul. A pontos dátuma csak közvetlenül az esemény előtt válik ismertté. Szemben a Keresztény, a Zsidó, a Hindu vagy más ünnepekkel az Iszlám jeles napokat nem lehet megadni évekre előre. A Ramadan havát szintén egy ünneppel zárják. Ez az Eid ul-Fitr. A Ramadán 2010-ben várhatóan augusztus 12-én kezdődik.

Eid al-Adha

Megemlékezés arról, hogy Ábrahám Istennek ajánlotta fiát, Ismaelt-t.

Időpontja függ a Hajj-tól /a nagy zarándoklat/, annak 10. napján kezdődő 4 napig tartó ünnepi sorozat.

/2010-ben november 16-19/

 

 

A Vörös-tenger az Indiai-óceánba nyílik, Afrika és Ázsia között helyezkedik el. A Vörös-tenger a görög Erythra Thalassa kifejezés egyenes fordítása. Latin megfelelője a Mare Rubrum. A Vörös-tenger területe körülbelül 450 000 km2, durván 1900 km a hosszúsága, 300 km a szélessége. Legnagyobb mélysége 3039 méter, míg az átlagos mélysége 500 méter.

 

 

 

Hurghadától délre a Vörös-tenger partvidékén nyáron a hőmérséklet gyakran kúszik akár negyven fok fölé, és a leghidegebb téli napokon sincs 20 foknál hűvösebb, de ilyenkor néha erős szél fúj.

Csapadék gyakorlatilag soha nem esik, felhők is csak ritkán jelennek meg.

A tengervíz hőmérséklete télen akár 20 fokra is csökkenhet, nyáron 30 fok körül van.

A nyár márciustól novemberig tart, a téli hónapok december-január-február.

 

 

 

Főváros: Kairó (30°2'É 13°K')

Államforma: köztársaság

Elnök: Mohamed Hoszni Mubarak

Hivatalos nyelv: arab

Függetlenség kikiáltása az Egyesült Királyságtól: 1922. február 22.

Terület:1 001 449 km2;

Víz (%): 0,6

Népesség (2009-es becslés): 77 420 000

Nemzetiségi összetétel: 99 %: egyiptomi arab, beduin, berber,

0,1 %: görög, núbiai, örmény, más európai (elsősorban olasz és francia)

Népsűrűség: 82,3 fő/km2

Vallások: 94 %: muszlim (szunnita)

6%: kopt keresztény és egyéb

GDP (2009-es becslés): 469,663 milliárd dollár

Egy főre jutó GDP: 6,123 dollár

Pénznem: egyiptomi font (EGP)

Időzóna: EST (UTC+2)

Nyári időszámítás: EEST (UTC+3)

Internet TLD: .eg

Nemzetközi gépkocsi-jel: ET

Hívószám: +20